Az indiai játékipar zűrzavarral néz szembe az ellentmondásos adópolitika miatt

Az indiai jatekipar zurzavarral nez szembe az ellentmondasos adopolitika miatt jpg

A kormány közelmúltban hozott döntése, mely szerint tetemes, 28%-os áru- és szolgáltatásadót (GST) vet ki az online szerencsejátékokra, a kaszinókra és a lóversenyekre, 127 szerencsejáték-társaságot keltett, és sokkhullámokat váltott ki India virágzó játékiparában. A váratlan lépés a vállalkozások egységes frontját váltotta ki, ami arra készteti a kormányt, hogy gondolja át megközelítését. A nyílt levélben a tisztességes törvények biztosítása érdekében egyértelmű elhatárolást is kértek a készségalapú és a véletlenszerű szerencsejátékok között, a mikro-, kis- és középvállalkozások (MSME) és az induló vállalkozások számára súlyos következményektől való félelemre hivatkozva.

A 127 vállalat, köztük olyan ismert márkák, mint a Baazi Games, a Dangal Games és a Gameskraft Technologies, komoly aggodalmának adott hangot az új adópolitika lehetséges hatásai miatt. A frissített jogszabályok értelmében a vállalkozásoknak 28%-os adót kell fizetniük a játékosoktól szerzett összes bevétel után, nem pedig a játékok kínálatáért korábban kivetett alacsonyabb díj helyett. Ez a jelentős adóemelés katasztrófát jelenthet az olyan kkv-k és induló vállalkozások számára, amelyek nem rendelkeznek a pénzügyi pufferrel ahhoz, hogy ellenálljanak egy ilyen súlyos gazdasági sokknak.

177% 5BTC + 77-ig Ingyenes pörgetések!

Csak új játékosok. Exkluzív 177%-os üdvözlő bónusz + 77 ingyenes pörgetés az Aztec Magic Deluxe játékban

A következmények túlmutatnak az üzleti életen, és a befektetők aggódnak a lépés befektetői bizalomra gyakorolt ​​hatása miatt. Szakértők szerint egy ilyen magas adórendszer eltér a globális normáktól, és a finanszírozási lehetőségek jelentős csökkenéséhez vezethet, ami hátráltatja az iparág növekedését. A nyílt levél kiemelte annak kockázatát, hogy a játékosokat jogosulatlan offshore szerencsejáték-üzemeltetőkhöz irányítják, veszélybe sodorják a legitim vállalkozásokat, és aláássák a kormány azon erőfeszítéseit, hogy maximalizálják a szerencsejáték-ágazatból származó adóbevételeket.

A jelentés szerint India ügyességi szerencsejáték-üzlete 20 milliárd dollárt ér, 2,5 milliárd dolláros árbevétellel és 1 milliárd dollár éves bevétellel. Gyorsan növekszik, a becslések szerint 30%-os összetett éves növekedési rátával (CAGR) 2025-re eléri az 5 milliárd dolláros bevételt. Ezenkívül az indiai internetes játékosok száma drámaian nőtt, a 2020-as 360 millióról több mint 420 millióra. 2023. 2021 januárja és 2022 júniusa között a szerencsejáték-üzletág több mint 1,5 milliárd dollárnyi közvetlen külföldi befektetést (FDI) gyűjtött be, jelezve, hogy az ország digitális gazdaságának jelentős szereplője lehet.

A játékosok nyereményeit terhelő teljes adóbeszedés várhatóan meghaladja az 50%-ot a közelgő adóbevezetéssel, amely magában foglalja a GST-t, a platform jutalékokat és a jövedelemadókat. Ez azt jelenti, hogy a játékosok minden elköltött 100 dollárja után 28 dollár a GST-be kerül, ezen felül 5-15 dollár platformdíj és 30%-os forrásadó-levonás (TDS) a nyeremények után. Ez a játékosokra nehezedő jelentős teher elriaszthatja a részvételt, és gyökeresen megváltoztathatja a játék színterét.

177% 5BTC + 77-ig Ingyenes pörgetések!

Csak új játékosok. Exkluzív 177%-os üdvözlő bónusz + 77 ingyenes pörgetés az Aztec Magic Deluxe játékban

A szerencsejáték-ipar tiltakozása a kormány döntése nyomán felerősödött. Sudipta Bhattacharjee, a Khaitan & Co társasági ügyvédi iroda partnere megjegyezte, hogy a döntés ellentétes a világméretű szabályozásokkal, és alááshatja a befektetői bizalmat. Eközben a Poker High promótere, Gaurav Gaggar nehezményezte a döntést, azt állítva, hogy az jelentős csapást mért a több milliárd dolláros szektorra, miközben potenciálisan illegális szereplők megjelenését eredményezte.

Nirmala Sitharaman, India uniós pénzügyminisztere hangsúlyozta, hogy az online szerencsejátékokra és kaszinókra kivetett maximális adó alkalmazása nem az üzlet tönkretétele volt. Ehelyett a szerencsejátékot övező “erkölcsi problémát” említette annak okának, hogy miért ne adóztassák az alapvető árukkal azonos kulcsot. Sitharaman azt is megemlítette, hogy gyakorlati nehézségekbe ütközik a platformdíjak adó bevezetésével kapcsolatos iparági követelések megválaszolása, ami megnehezíti az adóhatóságok számára, hogy nyomon kövessék minden játékos fogadási tevékenységét.